A magyar politikai életben a liberális, és illiberális szavakat a következőképpen érdemes értelmezni.
Illiberális demokrácia:
Kussolj, te büdös paraszt, és dögölj meg az EU gyáraiban szó nélkül! Menetelj a közmunkások soraiban, tapsolj a 700ezer közalkalmazottnak, viseld el a terrorjukat, és az országod pusztulását is egyenruhában nézd, mert nem vagy egyéniség, csak amolyan harcosokklubbja-szerűen bohóckodó szarkupac vagy, a nagy közös szemétdomb apró része, nem vagy individum, nem vagy valaki, nem vagy senki, lapátolnod kell büszkén a magyar az eu oligarcháinak, akik mindent mindig jobban tudnak, mert okosak, az állam okos, a hatóság okos, az eu okos, te meg buta vagy, mint a szar, de majd mi megvédünk, mert mi vagyunk a nagy közös magyar massza, és kormányosunk majd erősen irányítja a hajónkat! Majd meglátja az EU, hogy mi vagyunk a legvidámabb barakkja!
Lliberális demokrácia:
Tapsolj, te büdös paraszt, és dögölj meg az EU gyáraiban boldogan, mert az EU csodálatos! Menetelj a homárfelvonulás soraiban, tapsolj a kisebbségeknek, viseld el a terrorjukat, és az országod pusztulását is szivárvány-karszalagban nézd, mert egy egyéniség vagy, mert te bizony egy büszke bohóckodó szarkupac vagy, a nagy közös szemétdomb apró része, egy individum, egy valaki, ezért aztán lapátolnod kell büszkén a magyar az eu oligarcháinak, akik mindent mindig jobban tudnak, mert okosak, az állam okos, a hatóság okos, az eu okos, te meg egyéniség vagy, mint az állat, de majd mi megvédünk, mert mi vagyunk a nagy közös magyar massza, ami majd mégtöbb egyéniséget termel ki, akik majd irányítják a hajónkat! Éljen az EU!
Amúgy, ha valaki olvassa ezt a blogot, írjon kommentet, mert ha senki sem olvassa, akkor feleslegesen töröm magam.