Hogy okozhatott egy rajzfilm annyira mély nyomot a 90-es évek gyermekeiben, hogy szarszagú, senki által fel nem hatalmazott köztisztviselők általi betiltása után spontán tüntetéseket robbantottak ki 10-14 éves gyerekek? Hogy lehet, hogy ugyanez a generáció 2006-ban, immár rutinos ellenállóként lángba borította a nagyobb magyar városokat, autókat, és a televízió épületét?
figyelem: SPOILERVESZÉLY!
A Dragon Ball szinte teljes egészében értelmezhető a magyar történelem egyfajta művészi előadása gyanánt. A Dragon Ball nem egy történetről szól, hanem több, különböző, egymást folytató történet, amely a főhősök, majd később gyerekeik főszerepével zajlik. A játékos, könnyed módon előadott történet központjában Son Goku, és az ő családja, barátai, rokonai, ellenségei, ellenfelei állnak. Son Goku egy harcművész, aki idegen bolygóról származik, képes irányítani az életenergiákat. Folyamatosan konfliktusba kerül, amelyek egyre meszebbre érnek, egyre komolyabb véráldozatot követelnek, a történet a kezdeti vidámságból egyre inkább sötétebb lesz, a főhősöknek egyre keményebb döntéseket kell meghozniuk, így egyre komolyodnak. Először a helyi erők ellen kell megküzdeni, később már más bolygókról is fenyegetések érkeznek. Egyre komolyabb véráldozatot kell hozni, a harcok során a barátok egyre inkább meghalnak, az újabb és újabb ellenségek pedig egyre katasztrófálisabb győzelmeket aratnak lassan az egész bolygó ellen. Van azonban a halálból egy visszaút: a sárkánygömbök (Dragon Ball). Ha összegyűjtik mind a hét sárkánygömböt, előjön egy Sárkány, aki az univerzumot reprezentálja, és ekkor kívánni lehet tőle egyet. Több sárkány is van, amelyekhez mind külön sárkánygömbök tartoznak, némelyik külön bolygókon található. A kívánsággal pedig fel lehet támasztani a halott barátokat, rokonokat, helyre lehet állítani a földet, a várost, az országot. Bár a legtöbb harc hiábavaló, egy-egy főgonosz megöléséig tart, és a bolygó szinte teljes pusztulását hozza, hihetetlen kitartásával Son Goku, és barátai mindig olyan helyzetet teremtenek, hogy végül mégsem éri meg az idegen hatalmaknak leigáznia őket, akik idővel aztán vagy visszavonulnak, vagy eljelentéktelenednek, vagy vereséget szenvednek. Az ár azonban, amit ezért fizetni kell, véres, és brutális.
A történelmi párhuzamok
Rájöttem, hogy a Dragon Ball főellenségei, főgonoszai, és a sárkánygömbök gyűjtögetése, és maga a történet tudat alatt a magyar történelem tragédiáira emlékezteti a nézőt. A sárkánygömbök a trianonban elvesztett magyar területeket, vagy azok magyarságát szimbolizálhatják. A gyűjtésük elengedhetetlen, azonban minnél inkább használva vannak, minnél inkább sikerül összegyűjteni őket, annál inkább elpusztulnak. Megtartani sosem sikerül őket, amint teljesítik a kívánságot, szétszélednek a világban, és újra össze kell gyűjteni őket.
Az ellenségek, úgy, mint a Vörös szalagrend hadserege, a Szívtelen Sátán, Dermesztő, stb, mind-mind egy-egy olyan hatalom szinte tökéletes művészi értelmezését reprezentálják burkoltan, vagy nyíltan, mint a vörös hadsereg, a megszálló náci németország, az eu, a liberalizmus, a habsburgok, a cári vörösök, vagy épp a magyarok ellen népírtást folytató délvidéki kommunisták.Mind az általuk képviselt eszmeiség, megjelenés hasonlít egy-egy olyan tragédiára, amit a magyar nép a múltban már átélt.
Minden ellenség súlyos túlerőben van, célja Son Goku (aki a magyar népet reprezentálja) megsemmisítése (ami néha átmenetileg sikerül is), és az abszolút uralom megszerzése, amit fenn is tudnak tartani addig, amíg le nem jár az idejük, és a hatalmuk összeroppan. Son Goku ugyanakkor életben hagyja néhány ellenségét, vagy azok gyermekeit. Nem áll vérbosszút. Ha lehet, akkor igyekszik a legkevesebb vérontás nélkül megnyerni a maga kis háborúját, megmenteni a barátait, és a környezetét a megszállóktól. Son Goku nem egy vérbeli gyilkos: életben hagyja Szívtelen Sátán gyermekét, akit Sátán tojás formájában utolsó lehelletével tojik. Később ez a gyermek felcseperedve csatlakozik Son Goku céljaihoz, mint ahogy a kommunizmus hamvaiból újjáéledő oroszország sem a kommunizmus, hanem a kapitalizmus útját választja, európai egyik legdemokratikusabb, legkapitalistább hatalmává válva - persze ez nem megy csettintésre, rengeteg dolgot kell hozzá bepótolni, ami szinte örökkévalóságnak tűnik. Goku életben hagyja Vegitát is, egy távoli fajtestvérét, aki a történet bizonyos pontjai során a legerősebb csillagharcossá válik. Son Goku ugyanakkor nem legyőzhetetlen. Nem ő a legerősebb karakter. Gyakran gyenge az edzések ellenére bizonyos szituációkban, és betegséggel küzd. Nem hoz mindig helyes döntést. Mégis ő az, akinek elvei, és szellemi kitartása biztosítja a többiek számára azt az erőt, ami segít nekik átvészelni a súlyos időket. És bár a véráldozat brutális, végül mégis győznek. Az ellenség az enyészeté lesz, mert életképtelen ideológiákon, az meberek kizsigerelésén, terroron alapul.
A történetben Son Goku a magyar népet szimbolizálja, a sárkánygömbök és sárkány, amelyeket úgy gyűjtenek össze, hogy sosem lehet az övék, a határon túli magyarok iránti elkeseredett küzdelmet, amely célja nem más, mint a megmaradás.
A történet végén a sárkány fellázad, a végső harcban Son Goku egyesül a sárkánnyal, és beköszönt a béke kora. Minden ellenség elszenvedi végső bukását.
