Nemrég az Oroszországról terjedő baromságokra hívtam fel a figyelmet. Ismert, hogy kína politikai rendszere egy laza kommunista diktatúra, de ugyanakkor a piacuk kapitalista. A kínai gazdaságról keringő tévhitek már évek óta ugyanazok:
,,Gazdag keleti partvidék, miközben az ország maradék része egy tál rizsért dolgozik.''
,,Majd talán valamikor húsz év múlva elérik az USA szintjét GDP-ben, csak épp a kínaiak négyszer annyian vannak, azért még akkor is negyed akkora életszínvonalon fognak élni. ''
,,Gazdaságuk a nyugat klónozásán alapul, olcsó gagyit termel''
Semmi sem állhatna távolabb az igazságtól, mint a fenti állítások. A legszomorúbb azonban, hogy a mai gazdasági elemzők is ezeket a nézeteket vallják, ugyanis valamikor 15 éve ezt hallották valami TV műsorban, és azóta elfelejtették aktualizálni a helyzetet.
A valóság ezzel ellentétben az, hogy ma már az átlag kínaiak a magyar életszínvonal FÖLÖTT élnek, gazdaságuk világszínvonalú, jobb termékeket termel, mint a mienk, ezen felül pedig nagyobb, mint az amerikai gazdaság, a nyugati régiók leszakadása pedig csökkent. Néha látni egy-egy cikket mostanában kínáról, olyanoktól, akik jártak ott ezelőtt 10 évvel, és jártak ott most, és hangot adtak annak, hogy micsoda hatalmas fejlődésen ment át az ország: lássuk tehát tényszerűen összefoglalva, hol tart most Kína!
1. Kína már beérte az USA-t
Kína nem 20 év múlva fogja lehagyni az USA-t. Illetve, az a bizonyos 20 év már elmúlt. Bizony, múlik az idő, és a kínai gazdaság apránként, lépésről lépésre túllépett az USA gazdaságán.
Bár az adatok nem egyértelműek, és a dollár/yüan aktuális árfolyama is sokat mozdít a grafikonon ilyen-olyan irányokba, elmondható, hogy 2015 közepére Kína megelőzte az USA-t, illetve egészpontosan a két nagyhatalom közötti eltérés kb 5% alatt van, de az aktuális mérési módszertantól függ, hogy az USA, vagy Kína vezet -e 5%-al.
2. A nyugati és középkínai átlagember sem nyomorog egy tál rizsért
Kínában régiónként eltérő minimálbért alkalmaznak. A legkisebb minimálbér 2014-ben kb havi 36 ezer forintnak megfelelő összeg volt, a legnagyobb minimálbér pedig havi 85 ezer forintnak megfelelő összeg. Megjegyzendő, hogy életbiztosítás, nyugdíjbiztosítás, stb ezekben az összegekben nincs benne, mert olyasmit kínában nem vonnak le autómatikusan a fizetésekből (a nettó/bruttó ilyen formában a mi szocialista magyar agyunkat ne zavarja meg). Ezek tehát a minimálbérek 2014-ben, amelyeket 2015-re 15,1%-al megemeltek, majd 2016-ra további legalább 10%-al, így mostanra a legszegényebb régiókban kb 46 ezer forint a minimálbér, gazdagabb régiókban pedig 106 ezer forint.
Magyarországon, összehasonlításként a nettó minimálbér összege 73 ezer forint (bruttó 111 ezer forint). A minimálbér tehát Magyarországon épphogy magasabb, mint Kínában, de az emberek többsége nem minimálbérért dolgozik sem itthon, sem Kínában. Magyarországon, vidéken a havi 100 ezer forint körüli nettó fizetés jellemző mondjuk egy gyárban, Pesten pedig akár 200 ezer forintot is meg lehet keresni ugyanazzal a munkával.
A kínai átlagos városi, gyári dolgozó ugyanúgy kb havi 200 ezer forintot keres, mint a magyar párja, a munkások között a minimálbérért dolgozó munkások száma régiónként változik, körülbelül 20 és 30% között. Minimálbérért zömében, akárcsak nálunk, az adott területen épp az új szakmájukban elhelyzetkedők, a fiatalok, a dikákok, és a semmilyen szakképzettséggel nem rendelkezők keresnek. A kínai vidékiek átlagbére kevesebb, mint 95 ezer forint. Az ÁFA viszont kisebb Kínában (17%), mint Magyarországon (27%), így egy egyszerű kínai alsó-középosztálybeli munkás ma már magasabb életszínvonalon él, mint pesti párja, a vidékiek életszínvonala pedig a magyar vidéki ember életszínvonalával egyezik meg. Az átlagos kínai dolgozó - 2015-ös adatok alapján - heti 40 órát dolgozik, tehát a fizetéséért kevesebbet dolgozik, mint magyar párja.
Összehasonlításképp egy alsó-középosztálybeli USA-beli munkás kb 400 ezer forintot keres havonta. Ez kb duplája a kínai bérnek, de a két ország között a fizetések területén nincs olyan markáns különbség, mint ami a köztudatban él.
3. A kínai termékek gagyik, és szarok
A kínai termékek nem gagyik, és nem szarok. A magyar termékek a gagyik, és a szarok. Már ha egyáltalán léteznek. Magyar dzseki, magyar fülhallgató, magyar joystick... Nem is sorolom tovább, teljesen mindegy, hogy mit írnék ide, úgysem létezik. A kínai párja teljesen jól használható, tartós, és jó minőségű az árához képest, máskülönben hogy vált volna Kína a világ vezető gazdasági erejévé? Kínában nem szednek 80%-os adót, hogy a csókosok kék zászlót lengetve 300 ezer forintos buszmegállókat építsenek 6 millió forintért. 2016-ot írunk. Ma már nem Kínában dolgoztatják az embereket egész nap szünet nélkül halálra egy tál rizsért, hanem nálunk. A Keleteurópai uniósegély-szocializmushoz képest Kína már most egy tejjel-mézzel folyó gazdag kánaán, gazdasági értelemben legalábbis az.