A NATO megvéd. A NATO amúgy ennyit tud. Megvéd. Az elmúlt évben rengeteg NATO propagandaírás született arról, hogy milyen fantasztikus is a NATO, és hogy közép és keleteurópát hogyan fogja megvédeni az Oroszoktól. Nézzük meg az állításokat, amelyeket tavaly hallhattunk:

-A NATO közép és keleteurópai erői, megtámogatva a nyugati erőkkel jóval erősebbek, mint az orosz

-A NATO hadieszközei jóval modernebbek, és hadrafoghatóságuk jóval nagyobb, mint az orosz ekvivalens eszközöké

-A NATO országok jóval hatékonyabban költik a pénzüket, mint az oroszok

-A NATO bármikor könnyű szerrel le tudja győzni az oroszokat, az oroszok kizárólag atomfegyverek segítségével tudnak megállítani egy külföldi expanziót.

Oroszország jelenleg a következő hadászati eszközökkel rendelkezik (amelyek közép-keleteurópa szempontjából relevánsak):

-4,45 millió katona.
  a. Ebből 2 millió tartalékos, tehát nem igazi katona, csak statisztikai adat.
  b. a maradék 2,25 millió sorkatonákkal együtt érdendő. Oroszországban vannak szerződéses katonák, és sorkatonák. A 2 millió tehát egy erősen elméleti szám, mert az orosz sorkatonák általában egész egyszerűen nem hajlandóak bevonulni. 
  c. oroszország aktív állománya 700 ezer,
  d. ebből valójában 100 ezer katona az otthoni hadieszközöket - pl radarrendszerek felügyeli, szereli, és tervezi, vagy épp a, haditermelésben, hadiiparban, rakétaiparban dolgozik, tehát harci feladatokra nem alkalmas.
  e. 500 ezer csak statisztikai adat (például az első lövésre szétszaladó sorkatona, vagy takarító sorkatona)
  f. a külföldön bevethető orosz katonák száma körülbelül 100-150 ezer fő között van, ebben benne van például a tankok, repülőgépek, tengeralattjárók személyzete és üzemeltető legénysége is.

-évi 50 milliárd dollár költségvetés

-3000 bevethető vadászrepülőgép, könnyűvadászgépeket, nehézvadászokat, csapatszállítójárműveket. Ezek körülbelül 60%-ban modern, 40%-ban elavult típus. 

-10-15 ezer tank, és további körülbelül 50 ezer katonai jármű (továbbá mégegyszer ennyi bedobozolva)

Kelet és középeurópai NATO országok:

-Emberállomány: Magyarország 20 ezer katonából kb 3 ezer harcképes, Horvátország: 15 ezerből kb 3 ezer harcképes, Románia: kb 5 ezer harcképes, Szlovénia: 7 ezerből 1000 fő harcképes, Lettország: 4 ezerből 1000 fő harcképes, Észtország: 6 ezer főből 1500 harcképes, Litvánia: 17 ezerből kb ezer harcképes (a többi sorkatona vagy irodista), Norvégia: 11ezer főből 3 ezer harcképes, Szlovákia: 17 ezer fő, ebből 3 ezer harcképes, Csehország 24 ezer főből kb 3 ezer harcképes, Németország: 60 ezer fő, melyből 8 ezer harcképes, Bulgária: 40 ezer fő, melyből 6 ezer harcképes, Görögország: 70 ezer katona, melyből 10 ezer harcképes, Albánia: 12 ezerből 2000 harcképes, Lengyelország: 120 ezer, melyből 20 ezer harcképes, Olaszország: 100 ezer katonából kb 15 ezer harcképes.

A közép, kelet, és déleurópai országok harcképes hadereje együttesen 100 ezer fő, konfliktus esetén nyugodtan lehet számolni 50%-al, az annyit tesz, hogy egy katonai helyzetben a nato közép, kelet, és déleurópai országai összesen 50 ezer embert tudnak bevetni Oroszország ellen, ehhez még a nyugati országok néhány tízezer fős relokálható kontingensei is hozzájöhetnek a kötelező segítségnyújtás esetében.  Törökországot nem számítottam, mert az már Ázsia, és az oroszok felé tendál.

Légierő:

-Olaszország 300 repülőgépéből (amelynek harmada saját gyártás) legalább 100-at akár be is lehetne vetni, ezzel övé a legerősebb légi flotta.

-Németország kb 500 repülőgépből álló légiflottájában mindössze 100 db relatíve modern vadászgép van. Ezek közül az eurofighterek 80%-a a földön vesztegel már lassan egy évtizede, a Tornadoik közül 12 db van bevethető állapotban. Németország kb 30 vadászgéppel, és néhány bombázóval és csapatszállítóvel rendelkezik, a maradék propelleres gép, és van néhány helikopter. Németország bevethető légiereje körülbelül 40 gépre korlátozódik. 

-A harmadik legnagyobb légi hatalom a nevetségesen gyenge Magyarország, 13 db nyamvadt Gripennel. Ám ezekhez mindössze pár tucat rakéta, és bomba áll rendelkezésre. Végszűkség esetén 2-3 db mig 29 még talán kikukázható.

-A csehek 12 db gripennel rendelkeznek.

-A negyedik Norvégia, 50 db f-16-al.és 4 db F35-el (amelyekből hamarosan több lesz nekik).

-A lengyelek 45 db F16-al-el, és 30 db Mig29-el követik a Norvégokat a levegőben történő instant szétesés felé, körülbelül 30 db bevethető géppel érdemes számolni.

-Szlovákia 12 db Mig29-el következik a sorban

-Görögország masszív, 150 darabos F16 / Mirage készletekkel rendelkezik, de ezeknek csak töredéke röpképes, a felújítás csak tervben van.  A wikipedia a megszokott homályosságával nyitva hagyja a kérdést, hogy pontosan mennyi van bevethető állapotban, az amerikai f16-ok lifespanja alapján nem számolhatunk 55-nél több darabbal, a többit szétkannibalizált/elrohadt gépnek kell tekinteni. 

-Bulgária: több száz darab retró mig 21, 23, és néhány mig 29 és su nehézbombázó közül csak az utóbbi kettő tétel jelenthet fenyegetést, kétséges viszont, hogy ezek közül mennyi bevethető, és mennyi csak a statisztikai adat. Feltehetően érdemes 15 géppel számolni.

-A többi országnak nincs komolyan vehető légiereje (pl Román modernizált mig 21-esek), maximum pár szétrohadófélben lévő gép itt-ott, ezért további 20-at hozzáadok a felsoroláshoz amolyan általános számként.

Összegezve: a keleteurópai országok légiereje összesen 300 db vadászgép és nehézbombázó, további 150-200 db talán összekaparható a krumpliföldeken rohadó modellek összekannibalizálásával, ezen felül van pár csapatszállító, meg néhány viccnek is rossz játékdrón (uav). Gyorssegélyként az USA és a nyugati országok további 100-200 db vadászgépet és nehézbombázót tudnak a keleteurópai országok részére a képességeik jelentős csökkenése nélkül átadni.

Tankok:

 -Németország: több száz leopard, puma, és különböző típusok. Wikipedia szerint körülbelül 400 bevethető tank, 15 ezer különféle csapatszállító eszköz (bár ezek egyszerű csapatszállító kamionok), továbbá kb 50 tüzérségi eszköz áll rendelkezésre. 

-Olaszország: kb 300 tank, és 3000 körüli fegyveres csapatszállító egység. 

-Görögország: 20-30 tank, 2000 körüli fegyveres csapatszállító jármű (plusz néhány ezer katonai ,,kamion'')

-Magyarország: 30 tank, 400 db könnyűfegyverzettel ellátott csapatszállító bevethető.

-Románia: Ismeretlen, hogy a szovjet eredetű 800 db tankjuk, és ugyanennyi darab fegyveres csatpatszállító egységük közül mennyi működőképes, de a többi keleteurópai országnál látott arányok alapján maximum 80 db tank, és 300 db fegyveres csapatszállító lehet működőképes.

-Bulgária: 160 t72 tank, amelyből 20-30 lehet működőképes állapotban. további 500-600 db fegyveres csapatszállító egység.

-Csehország: 30 db tankjuk mellé 30-40 fegyveres 200-300 fegyveres csapatszállító, és tüzérségi eszköz tartozik. Nekik is van vagy 2ezer normál csapatszállítójuk.

-Szlovákia: 30 db tank, és 300 csapatszállító unit

-Lengyelország: kb 120 db bevethető német eredetű tank, és legalább 100 db csaját gyártású. Csapatszállító és tüzérségi eszközeik száma/típusa nem ismert.

-Albánia: kb 50 db kínai eredetű tank, és 300 fegyveres csapatszállító jármű.

-Horvátország: 40 db tank, és 300 fegyveres csapatszállító jármű

Összesen: 1300 db biztosan bevethető tank, további 500 db TALÁN kikukázható, 8 ezer fegyveres csapatszállító jármű, amelyeknek kb a fele páncélozott. Ezeknek kétharmada nélkülözhető konfliktus esetén, ez körülbelül 1000 tankot, és 5 ezer fegyveres csapatszállító ,,tankot'' jelent. 

Konklúzió a számok mögött:

1. Oroszország körülbelül annyit költ a hadseregére, mint Olaszország egyedül, miközben hadieszközeinek száma sok százszorosa az olasz megfelelőinek. Nem igaz az, hogy Oroszország hadserege ne lenne gazdaságilag hatékony - űbereli minden nyugati ország hadseregét ár/érték arányban, minden tekintetben.

2. Oroszország tankjainak, és fegyveres csapatszállítóinak a száma még akkor is tízszer nagyobb a keleteurópai országok összes páncélos haderejénél, ha a nyugati országok néhány száz unitot segélyként biztosítani tudnának pluszban.

3. Oroszország légiereje szintén tízszer nagyobb a közép és keleteurópai országok össz-légierejénél.

4. Oroszország nincs abszolút emberfölényben, de a közép+keleteurópai katonák nagy része egyszerű, tapasztalat és rendes felszerelés nélküli Gyalog István. 

5. A kelet és középeurópai országok hadiipara az utolsó vadászgépeiket, tankjaikat évtizedekkel ezelőtt hozta létre, azóta a hadiipar teljesen leépült. Oroszország viszont megőrizte a hadiiparát, így a kieső eszközparkot folyamatosan modernizálni, és újítani tudja, miközben a kelet és középeurópai országok erre nem képesek, csak külső segítség bevonása mellett, nagyon korlátozott mértékben. A hadianyag gyártása közép és keleteurópában szintén nem jelentős, tehát a hadieszközök hamar elfogynának egy oroszország elleni háborúban.

6. Nem esett szó komolyabb ballisztikus rakétákról, radarrendszerekről, műholdrendszerekről - mivel ezek a keleteurópai országoknak nincsenek. ( A keleteurópában használt olasz radarok nem tudnak rakétát rávezetni például a betolakodó lopakodó gépekre, csak a pozícióikat képesek jelezni. )

7. Az ukrajnának nyújtott nato hadisegély (csehek által feljavított magyar tankok, amerikai csapatszállító járművek százai, amerikai kiképzők és katonai szakértők százai, keleterurópai fegyverek) csak arra volt jó, hogy néhány héttel késleltesse az orosz sikereket, viszont a hadianyagfelesleget teljesen elégette a keleteurópai országokból, megmutatva azt, hogy a keleteurópai országok jelenleg használt eszközállománya nem képes felvenni az oroszokkal a harcot. 

8. Nem csak létszámfölény van az orosz hadieszközök terén a közép és keleteurópai hadseregekkel szemben, hanem komoly minőségi, és technikai fölény is. 

9. A kelet és középeurópai országok által ellövöldözött hadianyag pótlása nem megoldható. 

10. Az oroszokat csak a közép és keleteurópai országok hadseregének TELJES felhasználásával lehetne fenntartani néhány hétnél tovább. Csak a TELJES hadsereg feláldozásával lehetne elérni, hogy Oroszország pár országnál többet ne foglaljon el. 

11. Kelet és középeurópában nincs értékelhető hadiipar, sem szűkséges szakember (néhány gender studies megszakértő nem tud ballisztikus rakétát tervezni és gyártani). 

12. A kelet és középeurópai hadseregek túl drágák, az oroszokéval összehasonlítva az elköltött pénz legalább 99%-a korrupcióban vész el. 

13. A kelet és középeurópai hadseregek ekkora személyi állománnya mellé legalább a jelenleginél 10x nagyobb eszközállománynak kellene tartoznia (milyen kár, hogy a soros györgy nyugati szervezetéhez kivándorló diplomás romológus nem tud reaktív páncélzatú csapatszállító járművet gyártani)

14. A kelet és középeurópai országok elnyomták/elnyomják legalább valamilyen szinten a saját nacionalizmusukat- ez potenciális utat nyitott meg ahhoz, hogy egy konfliktus esetén a társadalom ne legyen mozgósítható az állam megvédéséhez (én pl biztos nem ragadnék fegyvert orbánékért annak ellenére, hogy a magyar hozzállás legalább a mázában nacionalista).

15. Az ukrán hadsereg önmagában erősebb volt, mint keleteurópa gyengébb országai együttvéve - mégsem tudott mit kezdeni az oroszokkal, hiába támogatta a NATO hatalmas mennyiségű pénzzel, és hadieszközzel. A NATO a krímet és novorussziát követően valószínűleg elbukja a szíriai hadműveleteket, mint ahogy elbukta a Grúziai konfliktust is. A NATO immáron zsinórban harmadszor veszít egy évtizeden belül proxyháborút az oroszokkal szemben annélkül, hogy ebből következtetéseket próbálna levonni.

16. A NATO sokkal erősebbnek próbálja a propagandájában feltüntetni magát, mint amilyen valójában. A NATO igyekszik azt az impressziót kelteni, hogy oroszország elavult hadieszközöket tart, minden technológiája alsóbbrendű, drága, nem hatékony, elavult, korszerűtlen, miközben minden tényszerű adat ennek az ellenkezőjét bizonyítja.

Hipotetikus kimenetelek a konklúziókból:

1. Észtország, Lettország, Litvánia megszállása -> erőtlen NATO válasz, azonnali orosz győzelem 

2. Észtország, Lettország, Litvánia megszállása -> teljes NATO mozgósítás közép és keleteurópában nyugati hadisegéllyel -> NATO seregek összeomlása 2 hónap alatt -> Ukrajna, Románia, Bulgária katonai megszállása

3. Megelőző csapás Oroszországgal szemben -> NATO keleteurópai szárnyának összeomlása 1 hónap alatt -> Ukrajna, Románia, Bulgária, Észtország, Lettország, Litvánia katonai megszállása

4. NATO lassú felbomlása

5. Titkos NATO felszabadító háború novorussziáért, és krímért -> krím felszabadítása, kalinyingrád megszállása, front megmerevedése novorussziában -> Ukrajna, Románia, Bulgária, Észtország, Lettország, Litvánia katonai megszállása, krím visszafoglalása, kínai orosz szövetség, lehetséges harmadik világháború